Egy 4285 amerikai serdülőt követő, 2025-ben megjelent JAMA-vizsgálat szerint nem önmagában a képernyő előtt töltött idő, hanem a kényszeres, nehezen kontrollálható használat mutatott erősebb kapcsolatot a fiatalok mentális egészségével. A kutatásban a résztvevők átlagosan 10 évesek voltak a vizsgálat kezdetén, és négy éven keresztül követték őket.
A vizsgálat egyik fontos eredménye, hogy a fiatalok 31,3%-ánál növekvő kényszeres közösségimédia-használati mintázatot találtak. További 9,6%-uk a magas szintről induló, majd csúcsot mutató csoportba került, míg 59,1%-uknál alacsonyabb szinten maradt ez a használati forma. A kutatók a mobiltelefon-használatnál is hasonló mintázatokat azonosítottak: 24,6%-nál növekvő kényszeres használat jelent meg.
A kényszeres használat nem egyszerűen azt jelentette, hogy valaki sok időt töltött online. Ide tartozott például, ha a fiatal úgy érezte, nem tudja abbahagyni a használatot, szorongott vagy feszült lett, ha nem férhetett hozzá a telefonjához, vagy a képernyőhasználatot a problémák elől való menekülésre használta. A Weill Cornell Medicine összefoglalója szerint a 10 éves kori teljes képernyőidő önmagában nem állt kapcsolatban a későbbi rosszabb mentális egészségi kimenetekkel.
Azoknál viszont, akiknél növekedett a közösségi média kényszeres használata, a kutatók 2,14-szeres kockázati arányt találtak az öngyilkossággal kapcsolatos viselkedések esetében az alacsony használati mintázatú csoporthoz képest. A magas-csúcsos közösségimédia-használati csoportban ez az arány 2,39 volt. Az öngyilkossági gondolatok esetében is magasabb kockázatot mértek: a növekvő csoportnál 1,46-os, a magas-csúcsos csoportnál 1,51-es kockázati arányt.
Fontos ugyanakkor, hogy a kutatás nem azt bizonyítja, hogy a közösségi média önmagában „okozza” a mentális betegségeket. A kapcsolat többirányú lehet: a rosszabb lelkiállapotú fiatalok könnyebben fordulhatnak a digitális terek felé megnyugvásért, elterelésért vagy társas kapcsolatokért. Ezért a kutatók szerint a puszta képernyőidőnél többet mond az, hogy a fiatal mennyire tudja kontrollálni a használatot, és az online jelenlét hogyan hat az alvására, kapcsolataira, hangulatára és mindennapi működésére.
Ezt az óvatosságot erősíti egy másik, nagy brit vizsgálat is, amely 25 629, átlagosan 12 év 7 hónapos fiatalt követett három tanéven át. A Journal of Public Health-ben megjelent kutatás nem talált bizonyítékot arra, hogy önmagában a több közösségimédia-használat vagy gyakoribb videójátékozás később több szorongásos vagy depresszív tünetet jelezne előre.
Egy Nature Human Behaviour-ben megjelent, 3340 brit fiatalt vizsgáló kutatás szerint a mentális egészségi problémával élő serdülők több időt töltöttek a közösségi médiában, és kevésbé voltak elégedettek online kapcsolataikkal. A mintában a fiatalok 16%-ának volt legalább egy mentális egészségi állapota, 8%-uknál internalizáló problémát, például szorongást vagy depresszív tüneteket, 3%-uknál externalizáló problémát azonosítottak.
A friss kutatások alapján tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy fiatal pontosan hány percet tölt a közösségi médiában, hanem az, hogy ez a használat mennyire válik kényszeressé, rontja-e az alvást, a tanulást, a személyes kapcsolatokat vagy az önértékelést. Szülőknek és pedagógusoknak ezért nemcsak az időkorlátokra, hanem a viselkedés változásaira is érdemes figyelniük: például az ingerlékenységre, visszahúzódásra, alvászavarokra, romló iskolai teljesítményre vagy arra, ha a telefon hiánya erős szorongást vált ki.
Források:
JAMA: Addictive Screen Use Trajectories and Suicidal Behaviors, Suicidal Ideation, and Mental Health in US Youths
Weill Cornell Medicine: Study Finds Addictive Screen Use, Not Total Screen Time, Linked to Youth Suicide Risk
Journal of Public Health: How do social media use, gaming frequency, and internalizing symptoms predict each other over time in early-to-middle adolescence?
Nature Human Behaviour: Social media use in adolescents with and without mental health conditions