Újabb hivatalos információk érkeztek az irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet egyik dolgozójának rejtélyes halálával kapcsolatban. Az orosz egészségügyi hatóságok a WHO-nak azt jelentették, hogy valamennyi azonosított kontakt személy orvosi megfigyelése befejeződött, és egyiküknél sem mutattak ki magas kockázatú fertőző kórokozót. Az ECDC szerint sincs tudomás másodlagos esetekről vagy tartós emberről emberre terjedésről. Ugyanakkor továbbra sem tisztázott, pontosan mi okozta a laboratóriumi dolgozó halálos tüdőgyulladását.
Minden kontakt megfigyelése befejeződött
A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus október 6-án közölte, hogy az orosz hatóságok választ adtak a szervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR) alapján küldött információkérésére.
Az orosz fél szerint epidemiológiai vizsgálatot végeztek, megelőző és járványügyi intézkedéseket vezettek be, az azonosított kontaktokat pedig megfigyelés alá helyezték és tesztelték. Oroszország azt közölte a WHO-val, hogy a kontaktok egyikénél sem mutattak ki magas kockázatú kórokozót, és valamennyi azonosított kontakt orvosi megfigyelése lezárult. Az orosz hatóságok egyúttal azt állítják, hogy az Irkutszki területen a közelmúltban nem regisztráltak pestises megbetegedést.
Ez fontos változás a korábbi adatokhoz képest: október 5-én az orosz Rospotrebnadzor még arról számolt be, hogy a kontaktok körülbelül 60 százalékánál fejezték be a megfigyelést.
Az ECDC sem lát továbbterjedésre utaló jelet
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) október 6-án külön közleményt adott ki az esetről.
Az uniós járványügyi szervezet szerint a rendelkezésre álló – egyelőre korlátozott – adatok alapján nem jelentettek másodlagos esetet, és nincs bizonyíték tartós emberről emberre történő terjedésre. Az ECDC továbbra is figyeli az eseményt és kapcsolatban áll a WHO európai regionális irodájával.
A szervezet hangsúlyozza, hogy a tüdőpestis súlyos betegség, amely fertőzött ember köhögésekor keletkező légúti részecskékkel továbbadható, de a fertőzéshez általában szoros és tartós kapcsolat szükséges egy már tünetes beteggel. A pestis megfelelő antibiotikumokkal kezelhető.
A WHO nagyon alacsonynak tartja az európai kockázatot
Christian Lindmeier WHO-szóvivő október 6-i genfi tájékoztatóján ismertette a szervezet első kockázatértékelését.
A WHO az aktuálisan rendelkezésére álló információk alapján:
- közepes és alacsony közötti kockázatot lát Irkutszkban;
- alacsony kockázatot Oroszország egészére nézve;
- nagyon alacsony kockázatot a WHO európai régiójára nézve.
A WHO ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az értékelést módosíthatják, ha új információk érkeznek.
De továbbra sem tudni, mi okozta a nő halálát
Az ügy ettől még nincs teljesen lezárva.
A WHO szerint az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet egyik munkatársa október 2-án halt meg, miután súlyos tüdőgyulladással kórházba került. Az első médiabeszámolók szerint tüdőpestis és egy esetleges laboratóriumi expozíció is felmerült, ezt azonban hivatalosan továbbra sem erősítették meg.
Az orosz hatóságok a WHO-nak azt közölték, hogy a betegség kezdetben tipikus akut légúti vírusfertőzésként jelentkezett. A WHO azonban további információkat kért Moszkvától három kérdés tisztázására:
- mi okozta pontosan a halálos, súlyos tüdőgyulladást;
- milyen kórokozó vagy gyanú indokolta a nagyszabású járványügyi intézkedéseket;
- igazak-e azok a sajtóértesülések, amelyek szerint az intézet egy másik dolgozójánál is ismeretlen eredetű tüdőgyulladás alakult ki.
Tedros szerint az időben történő, teljes és átlátható információmegosztás elengedhetetlen az egymásnak ellentmondó beszámolók tisztázásához és a valós közegészségügyi kockázat megítéléséhez.
Kötelező volt-e Oroszországnak jelenteni az esetet a WHO-nak?
A helyzet jogilag árnyaltabb annál, mint hogy minden felmerülő tüdőpestises esetet automatikusan azonnal jelenteni kellene a WHO-nak.
A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok – az IHR – szerint a tüdőpestis azok közé a betegségek közé tartozik, amelyek előfordulásakor kötelező alkalmazni az Annex 2 döntési algoritmusát. Ez többek között azt vizsgálja, hogy az esemény súlyos-e, szokatlan vagy váratlan-e, fennáll-e nemzetközi terjedés veszélye, illetve okozhat-e nemzetközi utazási vagy kereskedelmi korlátozásokat.
Ha az értékelés alapján az esemény nemzetközi jelentőségű közegészségügyi veszélyhelyzetet jelenthet, az országnak az értékelést követő 24 órán belül értesítenie kell a WHO-t. A tüdőpestis tehát nem tartozik ahhoz a négy betegséghez – fekete himlő, vad poliovírus okozta poliomyelitis, új altípusú humán influenza és SARS –, amelyet minden körülmények között automatikusan jelenteni kell.
Irkutszk esetében ráadásul a folyamat fordítva indult el: a WHO október 2-án saját médiamonitoringjából szerzett tudomást a feltételezett tüdőpestises halálesetről, majd október 3-án az IHR 9. és 10. cikke alapján hivatalosan információt kért Oroszországtól. Ilyen esetben az érintett országnak 24 órán belül választ kell adnia a WHO ellenőrzési kérésére, illetve át kell adnia a rendelkezésére álló közegészségügyi információkat.
Fontos különbség az is, hogy a WHO tájékoztatása és a nyilvánosság tájékoztatása nem ugyanaz: az IHR keretében az országok és a WHO közötti információcsere zárt, hivatalos csatornákon is történhet.
Jelenleg nincs bizonyíték pestisjárványra
Az október 7-én rendelkezésre álló adatok tehát egyre kevésbé támogatják azt a lehetőséget, hogy Irkutszkban terjedő tüdőpestis-járvány alakult volna ki.
A kontaktok megfigyelése lezárult, másodlagos esetet nem jelentettek, és az ECDC sem lát tartós emberről emberre történő terjedést. Ugyanakkor maga az eredeti haláleset továbbra sem teljesen tisztázott: nyilvánosan nem ismert, hogy pontosan milyen kórokozó okozta a súlyos tüdőgyulladást, és a WHO további adatokat vár az orosz hatóságoktól.
Vagyis járványra jelenleg nincs bizonyíték, de az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet dolgozójának halálával kapcsolatos vizsgálat nem tekinthető lezártnak.