A történelem egyik legpusztítóbb járványa, a pestis évszázadokon át rettegésben tartotta az emberiséget. A betegséget okozó baktériumot végül 1894-ben egy svájci születésű orvos, Alexandre Yersin azonosította Hongkongban. A rendkívüli életű tudósról most magyar nyelvű könyv készül Kollár Edina fordításában, amelynek megjelenését 2027 júniusára tervezik. A kötetre már most lehet előrendelési szándékot jelezni.
A fekete halál és egy évszázados rejtély
A pestis az emberiség történelmének egyik leghírhedtebb fertőző betegsége. A 14. század közepén Európán végigsöprő járvány, amelyet fekete halálként ismerünk, néhány év alatt több tízmillió ember életét követelte. A betegség évszázadokon keresztül újabb és újabb járványhullámokban tért vissza.
A középkori orvosok nem ismerték a fertőzés valódi okát. A betegséget sokáig a rossz levegővel, az éghajlati viszonyokkal vagy éppen természetfeletti erőkkel magyarázták. A kórokozó felfedezéséhez a modern mikrobiológia 19. századi megszületésére volt szükség.
A döntő áttörés 1894-ben történt, amikor egy újabb súlyos pestisjárvány pusztított Kínában, és Hongkongot is elérte. A városba több kutató érkezett, köztük a japán Kitaszato S ibaszaburó és a francia Pasteur Intézethez kötődő Alexandre Yersin.
Yersin szerény körülmények között, egy ideiglenes laboratóriumban dolgozott. A pestisben elhunyt betegek megduzzadt nyirokcsomóiból vett mintákat vizsgálta.
1894. június 20-án sikerült izolálnia a betegségért felelős baktériumot, amelyet ma Yersinia pestis néven ismerünk.
A felfedezés a járványtan történetének mérföldköve volt. A kutatók immár pontosan tudhatták, milyen mikroorganizmus okozza a betegséget, és megkezdődhetett a fertőzés terjedésének, megelőzésének és kezelésének tudományos vizsgálata.
Ki volt Alexandre Yersin?
Alexandre Yersin 1863-ban született Svájcban. Orvosi tanulmányai után Franciaországba költözött, ahol kapcsolatba került Louis Pasteur és Émile Roux kutatásaival.
A Pasteur Intézet munkatársaként részt vett a diftéria, vagyis a torokgyík vizsgálatában. Émile Roux-val együtt jelentős szerepet játszott a diftériatoxin megismerésében.
Yersin azonban nem elégedett meg a laboratóriumi munkával. Hajóorvosként Ázsiába utazott, majd a mai Vietnám területén telepedett le. Felfedezőutakat szervezett, térképezéssel, természettudományos megfigyelésekkel és mezőgazdasági kísérletekkel foglalkozott.
Érdeklődése szinte határtalan volt. A bakteriológia mellett foglalkoztatta a botanika, az állatorvoslás, a meteorológia, a földrajz és a technikai újítások világa is.
1895-ben Nha Trangban Pasteur Intézetet alapított, ahol többek között a pestis elleni szérumok kutatásával is foglalkozott. Részt vett a kínakéregfa vietnámi meghonosításában, amely a malária kezelésére használt kinin forrása volt.
A pestis elleni korai szérumkészítmények fejlesztésében más kutatókkal együttműködve dolgozott. Ezek még nem jelentettek minden esetben megbízható gyógymódot, de fontos lépést képviseltek a fertőző betegségek elleni küzdelemben.
Yersin 1943-ban, Nha Trangban halt meg. Vietnámban ma is különleges tisztelet övezi emlékét: utcák, intézmények és emlékhelyek őrzik a nevét.
A pestis ma is létező betegség
Bár a pestist elsősorban a középkorral kapcsoljuk össze, a betegség a mai napig nem tűnt el teljesen.
A Yersinia pestis baktérium természetes körülmények között különböző rágcsálókban és a rajtuk élő bolhákban maradhat fenn. Az ember rendszerint fertőzött bolhák csípésével, ritkábban beteg állatokkal való érintkezés útján fertőződik meg.
A pestisnek több klinikai formája ismert. A bubópestis a nyirokcsomók fájdalmas duzzanatával járhat, a szeptikémiás forma súlyos véráramfertőzést okozhat, a tüdőpestis pedig a légzőrendszert támadja meg. Utóbbi bizonyos körülmények között légúti cseppekkel emberről emberre is terjedhet.
A modern orvostudomány azonban ma már rendelkezik hatékony antibiotikumokkal a pestis kezelésére. A korai felismerés és a gyorsan megkezdett terápia életmentő lehet.
Yersin felfedezésének jelentősége ezért túlmutat saját korán: a kórokozó azonosítása nélkül a betegség tudományos megértése és a modern diagnosztikai, valamint terápiás módszerek kidolgozása is jóval nehezebb lett volna.
Egy vietnámi utazásból született a magyar könyv ötlete
Alexandre Yersin rendkívüli életútját most Kollár Edina író és utazó szeretné közelebb hozni a magyar olvasókhoz.
A VieWriter néven is ismert szerzőnek a készülő Rövid történetek Yersinről lesz az ötödik könyve, egyben az első műfordítása.
A történet személyes élményből indult. Kollár Edina Vietnámban, Nha Trang városában találkozott először Yersin nevével. Előbb egy utcatáblán, majd egy tengerparti téren álló szobor talapzatán pillantotta meg a feliratot.
Kíváncsisága arra ösztönözte, hogy utánajárjon, ki lehetett az a férfi, akinek a nevét ennyire tisztelettel őrzik.
Kutatása során felkereste a Nha Trang-i Pasteur Intézet területén található Yersin-múzeumot, és elutazott Đà Lạt városába is, amelynek története szorosan összefonódik a tudós felfedezőútjaival.
Végül egy vietnámi könyvesboltban talált rá a Yersinről szóló kötetre, amelyet elolvasása után elhatározott, hogy magyarra fordít.
A fordító nem csupán a pestis kórokozójának felfedezőjét szeretné bemutatni, hanem azt a sokoldalú személyiséget is, aki egész életét a tudományos kíváncsiságnak és az emberek segítésének szentelte.
A felfedezés évfordulóján jelenhet meg a könyv
A Rövid történetek Yersinről című kötet tervezett megjelenési dátuma 2027. június 20.
A dátum nem véletlen: ezen a napon lesz pontosan 133 éve annak, hogy Yersin Hongkongban izolálta a pestis kórokozóját.
Kollár Edina jelenleg a várható érdeklődést szeretné felmérni, hogy ennek ismeretében dönthessen a nyomtatandó példányszámról.
Az előrendeléshez nem szükséges előleget fizetni. A könyv végleges ára egyelőre nem ismert, mivel az a nyomdai költségek és a példányszám függvényében alakul.
Az érdeklődők a szerző honlapján jelezhetik vásárlási szándékukat, a kívánt darabszám megadásával.
Előrendelés: https://www.viewriter.hu/contact2/
A könyv megjelenése nemcsak egy kevésbé ismert történelmi személyiségre irányíthatja rá a figyelmet, hanem a modern járványtan kialakulásának egyik fontos fejezetét is közelebb hozhatja a magyar olvasókhoz.
Alexandre Yersin története ugyanis arra is emlékeztet, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelemben olykor egyetlen tudományos felfedezés is alapvetően megváltoztathatja az emberiség lehetőségeit.