Újabb emberi H5N1-fertőzéseket igazoltak az Egyesült Államokban 2026 októberében és november elején. Washington államban három ember betegedett meg, közülük egy, korábban is egészségügyi problémákkal küzdő beteg meghalt. Eközben a vírus tovább terjed az amerikai szarvasmarha-állományokban. A járványügyi hatóságok szerint a lakosságot fenyegető veszély továbbra is alacsony, de a helyzet fokozott figyelmet igényel.
Három emberi fertőzés, egy haláleset Washington államban
A legújabb amerikai H5N1-esetek Washington állam Yakima megyéjéhez kapcsolódnak. A helyi egészségügyi hatóságok október 15-én jelentették az első emberi fertőzést, majd október végén további két esetet azonosítottak.
Mindhárom beteg fertőzött tejelő szarvasmarhákkal került kapcsolatba. Ketten enyhe tüneteket tapasztaltak, és nem szorultak kórházi kezelésre. A harmadik beteg állapota azonban súlyossá vált. Kórházba került, majd november 1-jén életét vesztette.
Az elhunyt személynek korábban is voltak egészségügyi problémái, de a hatóságok az életkoráról és a pontos alapbetegségeiről nem közöltek részleteket.
Ez volt 2026 első madárinfluenzához köthető halálesete az Egyesült Államokban, és 2024 óta a harmadik ilyen eset. A korábbi két haláleset közül az egyiket H5N1, a másikat a ritkább H5N5 vírus okozta.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) október 15-i összesítése 72 emberi A(H5)-fertőzést és két halálesetet tartalmazott 2024 óta. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) november 3-i jelentése szerint azóta további két esetet igazoltak, így az ismert amerikai A(H5)-fertőzések száma 74-re emelkedett.
Már a szarvasmarhák között is terjed a vírus
A mostani esetek különösen fontos sajátossága, hogy a fertőzések nem madarakkal, hanem szarvasmarhákkal hozhatók összefüggésbe.
Az Egyesült Államokban 2024 márciusában azonosították először a H5N1-vírust tejelő szarvasmarhákban. Azóta a kórokozó számos államban megjelent, és több alkalommal okozott megbetegedést a fertőzött állatokkal dolgozó emberek között is.
Washington államban 2026. október 8-án két fertőzött tehenészetet azonosítottak. Október végére Yakima megyében már 33 szarvasmarha-állományban mutatták ki a vírust.
November 2-án az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) azt is bejelentette, hogy Indiana államban először igazoltak H5N1-fertőzést tejelő szarvasmarhákban. Ezzel 21-re emelkedett azoknak az amerikai államoknak a száma, ahol 2024 óta fertőzött szarvasmarhákat találtak.
A washingtoni állományokból származó vírus genetikai vizsgálata szerint a kórokozó a B3.13 genotípushoz tartozik. A november 4-én közzétett USDA-elemzés alapján valószínű, hogy a vírus Idahóból, szarvasmarhák mozgatásával jutott Washingtonba.
Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a madárinfluenza már nem kizárólag a madárállományok problémája. A szarvasmarhák közötti terjedés újabb lehetőségeket teremt az emberi fertőzések kialakulására.
Milyen tüneteket okoz a H5N1 emberben?
Az eddig azonosított amerikai emberi fertőzések többsége enyhe lefolyású volt. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a szem vörössége, irritációja és a kötőhártya-gyulladás.
Emellett jelentkezhet láz, köhögés, torokfájás, orrfolyás, izomfájdalom, fejfájás és általános gyengeség is.
Súlyos esetekben a fertőzés tüdőgyulladást, légzési elégtelenséget és más életveszélyes szövődményeket okozhat.
A betegség súlyosságát több tényező befolyásolhatja, köztük az érintett személy egészségi állapota, a fertőzés körülményei és az alkalmazott kezelés.
A CDC ajánlása szerint az állatokkal történt kockázatos érintkezést követően jelentkező influenzaszerű tünetek vagy szemgyulladás esetén mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges. Az oszeltamivir nevű vírusellenes gyógyszerrel megkezdett korai kezelés csökkentheti a szövődmények kockázatát.
Fennáll az emberről emberre terjedés veszélye?
A jelenlegi helyzet egyik legfontosabb kérdése, hogy a H5N1-vírus képes-e hatékonyan terjedni az emberek között.
Az amerikai CDC szerint az Egyesült Államokban továbbra sem igazoltak emberről emberre történő H5 madárinfluenza-vírusfertőzést. A washingtoni esetek mindegyike fertőzött állatokkal való érintkezéshez kapcsolódott.
A lakosság egészére vonatkozó járványügyi kockázatot ezért a hatóságok továbbra is alacsonynak értékelik.
Más a helyzet azonban a tehenészetekben és baromfitelepeken dolgozók esetében. A fertőzött állatokkal, azok váladékaival vagy a szennyezett környezettel való közvetlen érintkezés érdemben növelheti a fertőzés veszélyét.
A szakemberek hosszabb távon attól tartanak, hogy a vírus genetikai változások révén jobban alkalmazkodhat az emberhez. Minél több állatban szaporodik és minél több emberi fertőzés történik, annál több lehetőség nyílik olyan változatok megjelenésére, amelyeknek eltérő tulajdonságaik lehetnek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vírus már megszerezte volna a hatékony emberről emberre terjedés képességét.
Biztonságos a tej és a tejtermékek fogyasztása?
A szarvasmarhák fertőződése az élelmiszer-biztonság szempontjából is kérdéseket vet fel.
A fertőzött tehenek tejében jelen lehet a H5N1-vírus, ezért az amerikai egészségügyi hatóságok kifejezetten ellenzik a nyers, pasztőrözetlen tej fogyasztását.
A pasztőrözés ugyanakkor hatékonyan inaktiválja a vírust. Az USDA szerint a kereskedelmi forgalomba kerülő, megfelelően pasztőrözött tej és tejtermékek továbbra is biztonságosan fogyaszthatók.
A fertőzött állatok tejét az Egyesült Államokban elkülönítik, és nem engedik be a kereskedelmi élelmiszerláncba.
Miért kell mégis komolyan venni az amerikai eseteket?
A H5N1 madárinfluenza jelenleg nem okoz emberi járványt az Egyesült Államokban. Az újabb fertőzések és a haláleset azonban azt mutatják, hogy a vírus továbbra is képes állatról emberre átterjedni, és bizonyos körülmények között súlyos megbetegedést okozhat.
Különösen figyelemre méltó a szarvasmarha-állományokban megfigyelhető terjedés, amely a vírus számára újabb fennmaradási és terjedési lehetőséget biztosít.
A következő hónapok egyik legfontosabb járványügyi feladata ezért a fertőzött állományok azonosítása, a mezőgazdasági dolgozók védelme és az emberi fertőzések folyamatos megfigyelése lesz.
A jelenlegi adatok nem indokolnak lakossági pánikot, de azt sem, hogy a H5N1-vírus jelentőségét alábecsüljük. A washingtoni esetek arra figyelmeztetnek, hogy a madárinfluenza állat-egészségügyi problémából bizonyos körülmények között közvetlen közegészségügyi kockázattá válhat.
Források
- Yakima Health District – Avian Influenza, 2026. november 1.
- ECDC – Avian influenza A(H5N1) human cases, United States, 2026. november 3.
- CDC – A(H5) Bird Flu: Current Situation
- USDA – H5N1-fertőzés Indiana állam szarvasmarha-állományában, 2026. november 2.
- USDA – A washingtoni H5N1-vírus genetikai elemzése, 2026. november 4.