Szerző: Pandemia szerkesztőség

  • Kazahsztán is figyeli az irkutszki pestisgyanút, ellenőrzik a belépő utazókat

    Összefoglaló: Kazahsztán egészségügyi minisztériuma hivatalosan is reagált az oroszországi Irkutszkban vizsgált, különösen veszélyes fertőzés gyanújára. A hatóság közlése szerint folyamatosan figyelik a helyzetet, a határátkelőhelyeken egészségügyi-karantén ellenőrzést végeznek, de a fertőzés behurcolásának kockázatát jelenleg alacsonynak tartják.

    Részletek:

    • A kazah egészségügyi minisztérium október 5-i közleménye szerint az országban megelőző intézkedések vannak érvényben, és a határátkelőhelyeken folyik a belépők egészségügyi-karantén ellenőrzése.
    • Eddig sem közúton, sem más közlekedési eszközzel érkező utasok között nem találtak magas lázzal, betegségre utaló tünetekkel vagy különösen veszélyes fertőzés gyanújával érkező személyt.
    • A minisztérium előzetes értékelése szerint az irkutszki fertőzés Kazahsztánba történő behurcolásának kockázata alacsony. A kockázatértékelést az újabb hivatalos információk alapján folyamatosan frissítik.
    • A kazah közlemény szerint Oroszországban továbbra is 197 kontakt áll orvosi megfigyelés alatt. Náluk nem jelentkeztek tünetek, és az eddigi laboratóriumi vizsgálatok negatív eredményt adtak. A selehovi kórházban járványügyi intézkedések vannak érvényben.
    • A 28 éves irkutszki nő végleges diagnózisát továbbra sem erősítették meg. A Rospotrebnadzor október 4-i álláspontja szerint nem azonosítottak pestises megbetegedést, az elhunyt halálokát pedig egyelőre ismeretlen eredetű tüdőgyulladásként írják le.

    Miért fontos: A kazah reakció azt mutatja, hogy az irkutszki eseményt már Oroszországon kívül, közegészségügyi hatósági szinten is követik. Ugyanakkor a kazah minisztérium jelenleg nem lát magas kockázatot, és nincs adat sem kazahsztáni behurcolt esetről, sem az irkutszki megbetegedés másodlagos továbbterjedéséről. A végleges diagnózis és a fertőzés feltételezett forrása továbbra is tisztázatlan.

    Forrás: Kazahsztán Egészségügyi Minisztériuma, 2026. október 5.; Qazinform.

    https://www.gov.kz/memleket/entities/dsm/press/news/details/1304621

  • A Fehér Ház is figyeli az irkutszki pestisgyanú fejleményeit

    Összefoglaló: Az amerikai kormányzat is figyelemmel kíséri az oroszországi Irkutszkban kialakult helyzetet, ahol egy pestisellenes kutatóintézet 28 éves munkatársa halt meg súlyos tüdőgyulladásban. Az Axiosnak nyilatkozó Trump-kormányzati tisztviselő szerint az Egyesült Államok tud az esetről, követi a fejleményeket és mérlegeli a lehetséges lépéseket.

    Részletek:

    • Az Axios október 4-i értesülése szerint a Fehér Ház figyeli a feltételezett pestisesetet és az ahhoz kapcsolódó oroszországi járványügyi intézkedéseket. Egy névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő úgy fogalmazott, hogy az adminisztráció „tud az esetről, figyelemmel kíséri, és mérlegeli a lehetőségeket”.
    • A Fehér Ház sajtómunkatársai az Axios kérdéseit az amerikai külügyminisztériumhoz irányították. A State Department a cikk megjelenéséig nem válaszolt, és külön hivatalos Fehér Ház-közleményt sem találtunk az esetről.
    • Az ügy középpontjában a 28 éves Darja Sipilova áll, aki az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézetben dolgozott. Helyi sajtóbeszámolók szerint szeptember 25-én egy Yersinia pestis baktériumot tartalmazó kémcső tört el munka közben. Szeptember 29-én súlyos tüdőgyulladással kórházba került, majd október 1-ről 2-ra virradó éjszaka meghalt. A feltételezett laboratóriumi balesetet az orosz hatóságok nem erősítették meg.
    • A halálesetet követően közel 200 kontaktot helyeztek orvosi megfigyelés alá, és több járványügyi óvintézkedést vezettek be. Igor Kobzev irkutszki kormányzó közlése szerint a megfigyeltek közül senkinél sem jelentkeztek a betegség tünetei, vizsgálataik pedig negatív eredményt adtak.
    • Az orosz közegészségügyi hatóság hivatalosan továbbra sem erősítette meg a pestisdiagnózist. A Rospotrebnadzor szerint Sipilova „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban” szenvedett, és a további vizsgálatok nem mutattak ki olyan mikroorganizmust, amely összefüggésbe hozható lett volna a munkájával. A hatóság szerint a régió járványügyi helyzete stabil.

    Miért fontos: Az amerikai kormány érdeklődése azt mutatja, hogy az irkutszki esetet már Oroszországon kívül is figyelemmel kísérik. Ettől azonban a történet még nem vált igazolt pestisjárvánnyá: jelenleg egy feltételezett eset áll a középpontban, nincs hivatalosan megerősített pestisdiagnózis, és másodlagos fertőzést sem jelentettek. A következő fontos kérdés az lehet, hogy az orosz hatóságok nyilvánosságra hozzák-e a haláleset részletes laboratóriumi eredményeit és a feltételezett laborbaleset vizsgálatának eredményét.

    Forrás: Axios, 2026. október 4.; orosz regionális és közegészségügyi közlések.

  • Pestisgyanú Irkutszkban: karanténhírek a kórházakról, maszkviselés az alumíniumüzemben

    Újabb óvintézkedésekről és kórházi karanténokról érkeztek hírek az oroszországi Irkutszki területről, miután meghalt az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet egy 28 éves munkatársa. A helyzet azonban továbbra is ellentmondásos: miközben a selehovi kórház egy részében valóban karantént rendeltek el, a több irkutszki kórház lezárásáról szóló híreket október 5-én maguk az intézmények cáfolták. Eközben a selehovi alumíniumüzemben kötelező maszkviselést vezettek be. A hírek egyelőre ellenmondásosak.

    Október 4-én a Lyudi Baikala helyi hírportál arról számolt be, hogy Irkutszk több egészségügyi intézményében háromhetes karantént vezettek be. A hírekben az 1-es, 3-as és 10-es számú városi kórház, valamint az Ivano-Matrenyinszkaja Gyermekkórház neve is szerepelt. Egy helyi család szerint egy szülészeti intézményben is korlátozásokat vezettek be. A hírt több orosz és nemzetközi lap is átvette.

    Több kórház cáfolja a karantént

    Október 5-én azonban az IrCity helyi lap külön ellenőrizte az érintett intézményeket, és egészen más képet talált. Ugyanakkor nem lehet tudni melyik hírforrás a megbízható.

    Az Ivano-Matrenyinszkaja Gyermekkórház hivatalosan közölte, hogy változatlan rendben működik, a sürgősségi és a tervezett betegellátás is folytatódik. Az intézmény kifejezetten arra kérte a lakosságot, hogy ne higgyenek a karanténról szóló, általuk hamisnak nevezett híreknek.

    Az IrCity munkatársa az 1-es számú kórháznál sem talált karanténra utaló jelet: az épületek megközelíthetők voltak, és a biztonsági személyzet is azt mondta, hogy nincs karantén.

    A 3-as számú kórház helyettes főorvosa ugyancsak közölte, hogy nem vezettek be karantént, a 10-es kórház pedig a megszokott rendben fogadta a betegeket. A lap a 9-es kórházat is ellenőrizte, ahol szintén működtek a fekvőbeteg-osztályok. Maszk használatát ugyan kérik, de az intézmény szerint ez már szeptember óta érvényben van a szezonális légúti fertőzések miatt.

    A jelenleg elérhető információk alapján ezért nem igazolható, hogy Irkutszkban négy vagy öt újabb kórházat zártak volna karanténba a pestisgyanú miatt.

    Más a helyzet a közeli Selehovban. A Selehovi Járási Kórház fekvőbeteg-részlegében október 1-jén valóban karantént rendeltek el. Több osztályon felfüggesztették a betegek felvételét és elbocsátását, a laboratóriumi mintavételt pedig átmenetileg leállították. A járóbeteg-rendelés ugyanakkor tovább működött. A korlátozást a körzet vezetője, Makszim Mogyin is hivatalosan megerősítette.

    Maszkviselést vezettek be a selehovi alumíniumüzemben

    A járványügyi bizonytalanság közepette a Selehovban működő Irkutszki Alumíniumüzemben, az IrkAZ-ban is maszkviselést rendeltek el.

    Artyom Fominyh, az üzem igazgatója első közlésében az Irkutszki területen kialakult helyzetre, a Rospotrebnadzor járványügyi intézkedéseire és a megfigyelés alatt álló kontaktokra is kitért, majd bejelentette, hogy megelőző intézkedésként maszkhasználatot vezetnek be az üzemben.

    A bejelentés időzítése miatt több sajtótermék közvetlenül a pestisgyanúval kapcsolta össze az intézkedést.

    Az igazgató azonban később pontosította közlését. Fominyh szerint a maszkviselés nem a selehovi kórház karanténja miatt történt, hanem a szezonális légúti megbetegedések növekedése miatt már korábban tervben volt. A hírek és azok cáfolata egyes vélemények szerint annak tudható be, hogy az állami intézmények kontrollt gyakorolnak a hírek felett.

    Elmondása szerint az üzemben szeptember elején megkezdték az influenza elleni oltást, ennek ellenére nőtt a légúti fertőzések miatt betegállományba kerülő dolgozók száma. A maszkviselés bevezetése így időben egybeesett a selehovi eseményekkel.

    Ez fontos pontosítás: a maszkviselés ténye igaz, de az üzem vezetése jelenleg tagadja, hogy azt kifejezetten a feltételezett pestiseset miatt rendelték volna el.

    A Rospotrebnadzor szerint stabil a helyzet

    Az orosz közegészségügyi hatóság, a Rospotrebnadzor október 5-i közlése szerint Irkutszkban és Selehovban is stabil a járványügyi helyzet.

    A hatóság az elhunyt kutató betegségét jelenleg „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásként” írja le. A kibővített laboratóriumi vizsgálatok során közlésük szerint nem találtak olyan mikroorganizmust a beteg mintáiban, amely kapcsolatba hozható lett volna a pestisellenes intézetben végzett munkájával.

    A biológiai biztonsági vizsgálat állítólag azt sem állapította meg, hogy az intézetben baleset történt volna patogén mikroorganizmusokkal végzett munka közben.

    A hatóság beszámolója szerint két COVID-19-es és két rhinovírus-fertőzést azonosítottak a régióban vizsgált személyek között, más fertőző kórokozót nem. Az intézet munkatársai közül az előző tíz napban senki sem fordult orvoshoz fertőző betegség miatt.

    Jelenleg tehát nincs bizonyíték arra, hogy a feltételezett pestisfertőzés emberről emberre továbbterjedt volna.

    Mi történt korábban?

    Az ügy szeptember végén kezdődött. A helyi sajtó szerint a 28 éves Darja Sipilova az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet laboratóriumi munkatársaként dolgozott.

    A Lyudi Baikala forrásai azt állították, hogy Sipilova szeptember 25-én munka közben eltört egy, Yersinia pestis baktériumot tartalmazó kémcsövet, majd néhány nappal később megbetegedett. Kórházba került, lélegeztetőgépre kapcsolták, és október 2-ára virradó éjszaka meghalt. A laboratóriumi balesetre vonatkozó állítást azonban a hatóságok nem erősítették meg, a Rospotrebnadzor későbbi vizsgálata pedig azt közölte, hogy nem találtak ilyen balesetre utaló bizonyítékot.

    Az első napokban 197 olyan személyt azonosítottak, akik kapcsolatba kerülhettek a nővel, és a sajtóinformációk szerint közülük 189 embert egészségügyi intézményekben helyeztek megfigyelés alá.

    A helyzetet tovább zavarta, hogy Burjátföld vezetője, Alekszej Cidenov először tényként írt a pestis okozta halálesetről, majd később módosította bejegyzését, és már úgy fogalmazott, hogy a nő „esetleg” pestisben halt meg.

    Október 5-én tehát továbbra sincs hivatalosan megerősített pestisdiagnózis. A selehovi kórházi karantén és a nagyszámú kontakt járványügyi megfigyelése valóban megtörtént, az IrkAZ-ban pedig maszkviselést vezettek be. A több irkutszki kórház karanténjáról szóló híreket viszont az érintett intézmények közül több már kifejezetten cáfolta.

  • Laboratóriumi pestisfertőzés gyanúja Irkutszkban: meghalt egy fiatal kutató, közel 200 kontaktot figyelnek

    Egy 28 éves laboratóriumi dolgozó halt meg súlyos fertőzésben az oroszországi Irkutszki területen. Több helyi és nemzetközi forrás szerint a nő tüdőpestisben betegedett meg, és a fertőzés egy, a munkahelyén eltört, pestisbaktériumot tartalmazó kémcsőhöz köthető. Az orosz hatóságok azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra a beteg laboratóriumi eredményeit, így a pontos diagnózis és a laboratóriumi baleset körülményei továbbra sem tekinthetők teljesen tisztázottnak.

    Az eset az Irkutszk közelében fekvő Selehov városában vált ismertté október elején. A helyi Lyudi Baikala beszámolója szerint az elhunyt Darja Sipilova az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet laboratóriumi munkatársa volt. A lap forrásai azt állítják, hogy szeptember 25-én munka közben eltört egy Yersinia pestis baktériumot tartalmazó kémcső. Néhány nappal később súlyos légúti tünetei jelentkeztek, szeptember 29-én kórházba került, lélegeztetőgépre kapcsolták, majd október elején meghalt. Люди Байкала

    A laboratóriumi balesetet egyelőre nem erősítette meg hivatalosan sem az orosz egészségügyi minisztérium, sem a Rospotrebnadzor. Az irkutszki terület kormányzója, Igor Kobzev csupán annyit közölt, hogy egy lakosnál „különösen veszélyes fertőzés” gyanúja merült fel. A szomszédos Burjátföld vezetője, Alekszej Cidenov először azt írta, hogy a nő pestisben halt meg, később azonban módosította a bejegyzését, és a megfogalmazást arra változtatta, hogy „esetleg pestisben” halt meg. РБК

    Közel 200 embert vontak megfigyelés alá

    A fertőzésgyanú miatt a selehovi kórház fekvőbeteg-részlegét karantén alá helyezték. A sajtóban megjelent adatok szerint 197 potenciális kontaktot azonosítottak, közülük 189 embert kórházban vagy más egészségügyi intézményben helyeztek megfigyelés alá. A jelentések szerint 114-en az egyik, 63-an egy másik egészségügyi intézményben, további 12-en pedig a pestisellenes intézetben vannak. Deutsche Welle

    Oroszország országos tisztifőorvosa és a Rospotrebnadzor vezetője, Anna Popova is Irkutszkba utazott, ahol rendkívüli járványügyi bizottsági ülést tartottak. Az irkutszki kormányzó közlése szerint az azonosított kontaktoknál nem jelentkeztek a betegség tünetei, és az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok negatívak voltak. Október 4-én sem jelentettek nyilvánosan újabb igazolt esetet. Irk

    Ez fontos különbség: jelenleg nem beszélhetünk igazolt pestisjárványról vagy emberről emberre történő továbbterjedésről. A közel 200 megfigyelt személy kontakt, nem pedig fertőzött beteg.

    Valóban pestisbaktériummal dolgozott?

    A sajtó állítását, miszerint Sipilova munkája során pestisbaktériumokkal foglalkozott, egy nyilvánosan elérhető szakmai dokumentum is részben alátámasztja.

    A 2026 márciusában megtartott orosz infektológiai kongresszus hivatalos programjában az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet szerzői között D. N. Shipilova is szerepel. Az előadás témája a szibériai természetes pestisgócokból származó Yersinia pestis törzsek antibakteriális szerekkel szembeni érzékenységének vizsgálata volt. kazangmu.ru

    Ez nem bizonyítja, hogy a mostani fertőzést laboratóriumi baleset okozta, de azt valószínűsíti, hogy az érintett kutató munkája valóban közvetlenül kapcsolódott a pestis kórokozójához.

    BSL-3 laboratóriumban történt a baleset?

    Több külföldi beszámoló BSL-3 laboratóriumként hivatkozik az irkutszki intézet érintett részlegére. Ennek konkrét besorolását azonban egyelőre nem sikerült elsődleges orosz dokumentumból megerősíteni.

    A BSL-3 szint ugyanakkor összhangban lenne a végzett munka jellegével. Az amerikai CDC biológiai biztonsági kézikönyve szerint fertőzőképes Yersinia pestis tenyészetekkel, kísérleti állatokkal és aeroszolképződéssel járó műveleteknél BSL-3 gyakorlat és infrastruktúra ajánlott. A baktérium laboratóriumi dolgozók számára egyik legfontosabb kockázata éppen a fertőző aeroszol belégzése. Betegségek Központja

    Ezért egy eltört, élő baktériumot tartalmazó edény elvileg valóban jelenthet laboratóriumi expozíciós kockázatot. Arra azonban jelenleg nincs bizonyíték, hogy a kórokozó a laboratóriumból a környezetbe jutott volna. Egy laboratóriumban megszerzett fertőzés és egy laboratóriumi „kiszabadulás” járványügyi szempontból nem ugyanaz.

    Miért különösen veszélyes a tüdőpestis?

    A pestist a Yersinia pestis baktérium okozza. Leggyakoribb formája a bubópestis, de ha a baktérium a tüdőt fertőzi meg, tüdőpestis alakulhat ki. Ez a betegség legsúlyosabb formája, és a bubópestissel ellentétben emberről emberre is terjedhet fertőző légúti részecskékkel, szoros kontaktus során. Egészségügyi Világszervezet

    A WHO szerint a pestis lappangási ideje általában egy–hét nap, a tüdőpestis esetében azonban akár 24 óra is lehet. Kezelés nélkül rendkívül gyorsan súlyossá válhat, ugyanakkor a Yersinia pestis ma már antibiotikumokkal kezelhető, és a korán megkezdett terápia jelentősen javítja a túlélés esélyét. Egészségügyi Világszervezet

    Sok még a nyitott kérdés

    Az irkutszki eset azért különösen figyelemre méltó, mert egy olyan intézet dolgozója betegedett meg, amelynek éppen a pestis és más különösen veszélyes fertőzések kutatása és ellenőrzése a feladata.

    Jelenleg azonban három fontos részletet továbbra sem lehet biztos tényként kezelni: nem tették közzé a beteg hivatalos diagnosztikai eredményét; nem igazolták nyilvánosan, hogy valóban egy eltört kémcső okozta a fertőzést; és nincs bizonyíték másodlagos emberi fertőzésre.

    A következő napok döntőek lehetnek, mivel a megfigyelés alatt álló kontaktok esetleges megbetegedése vagy tartós tünetmentessége mutathatja meg, hogy egy elszigetelt laboratóriumi fertőzésről, vagy ennél szélesebb járványügyi eseményről van-e szó. Irk

    Források: Irkutszk területi hatóságok és helyi sajtó, Lyudi Baikala, The Moscow Times, Deutsche Welle, WHO, CDC, valamint a 2026-os orosz infektológiai kongresszus hivatalos programja.

    Ezt a változatot azért tartom jóval erősebbnek, mint egy „BSL-3 laborból kiszabadult a pestis” típusú hírt, mert a laboratóriumi eredet nagyon valószínűnek tűnik, de még nincs hivatalosan bizonyítva, és egyelőre semmi sem mutat járványra. A szakmai kongresszusi program viszont szerintem különösen érdekes saját plusz információ a pandemia.hu cikkéhez: kevés mostani tudósítás vette a fáradságot annak ellenőrzésére, hogy az érintett kutató valóban Y. pestis-kutatáshoz köthető. kazangmu.ru

    Mivel az esemény még gyorsan változik, tudom figyelni az irkutszki/Rospotrebnadzor közléseket, és jelezni, ha megerősítik a diagnózist, megjelenik másodlagos fertőzés, vagy nyilvánosságra hozzák a laborbaleset vizsgálatának eredményét.

  • Pollenek és szemegészség: mire figyeljünk a lézeres látásjavítás előtt?

    Pollenek és szemegészség: mire figyeljünk a lézeres látásjavítás előtt?

    Viszkető, könnyező szem, kipirosodott szemhéjak, kellemetlen irritáció: a pollenszezon nemcsak az orrunkat, hanem a szemünket is megviselheti. A szezonális allergia szemtünetei a mindennapokban is zavaróak, de különösen fontos foglalkozni velük, amikor valaki lézeres látásjavítást tervez. Ilyenkor nemcsak a dioptriaszámról érdemes beszélni a szemésszel, hanem az időszakosan visszatérő panaszokról és a használt készítményekről is.

    A pollenjelentés támpont, de nem diagnózis

    A Pandemia.hu pollentérképe a környezeti pollenterhelés követéséhez ad segítséget. A pollenhelyzet ismerete hasznos kiindulópont lehet annak, aki szeretné tudatosabban szervezni a szabadtéri programjait, és csökkenteni az allergénekkel való találkozást. A térkép azonban nem mondja meg, hogy egy adott ember szemvörösségét valóban allergia okozza-e.

    A viszketés, a könnyezés és a szem kivörösödése allergiás kötőhártya-gyulladásra is utalhat, különösen akkor, ha tüsszögés és orrfolyás társul hozzá. Hasonló szempanaszokat ugyanakkor vírusos vagy bakteriális fertőzés, illetve más irritáló hatás is kiválthat. Az allergiás kötőhártya-gyulladás nem fertőző, a vírusos és bakteriális eredetű változatok viszont továbbadhatók. A tünetek átfedése miatt az eredetet nem mindig lehet otthon biztonsággal megállapítani.

    Erős szemfájdalom, jelentős fényérzékenység vagy látásromlás esetén ne várjunk arra, hogy csökkenjen a pollenkoncentráció: sürgős szemészeti vizsgálatra van szükség. A kontaktlencse mellett jelentkező vörös, fájdalmas szem ugyancsak mielőbbi orvosi ellenőrzést indokol.

    Szemhigiénia: apró szokások, amelyekre érdemes figyelni

    A viszkető szemet könnyű ösztönösen megdörzsölni, ezt azonban jobb elkerülni. A rendszeres kézmosás, a szem érintésének csökkentése és a saját törölköző használata különösen fontos, ha fertőzés lehetősége is felmerül. Szemcsepp alkalmazása előtt is mossunk kezet, a szem környékének tisztításához pedig mindig tiszta eszközt használjunk.

    A pollenexpozíció mérséklésében a szemet oldalról is takaró napszemüveg, valamint a szabadtéri tartózkodás utáni zuhanyzás és ruhacsere segíthet. Enyhébb panaszoknál a csukott szemre helyezett tiszta, hűvös borogatás is enyhülést hozhat. A megfelelő szemcsepp kiválasztásához kérjünk gyógyszerészi vagy orvosi segítséget, mert a kezelés a kiváltó októl függ. Az antibiotikum például nem oldja meg az allergiás vagy vírusos eredetű kötőhártya-gyulladást. Gyulladt szem esetén a kontaktlencse viselését is szüneteltetni kell.

    A lézeres látásjavítás nem az allergia kezelése

    A szezonális szemirritáció ellátása és a fénytörési hibák korrekciója két külön kérdés. A lézeres látásjavító eljárások a szaruhártya alakjának módosításával korrigálhatják például a rövidlátást, a távollátást vagy az asztigmiát, amelyet a köznyelv gyakran szemtengelyferdülésként említ. A lézeres látásjavítás nem kezeli sem a pollenallergiát, sem a szemfertőzéseket. Ezek kivizsgálása és szükség szerinti kezelése önálló feladat.

    A kezelési lehetőségek áttekintésekor a Sasszemklinika lézeres szemműtétei között felszíni PRK- és femtoszekundumos lézerrel végzett eljárásokkal is találkozhatunk. A módszerek között a beavatkozás menetében, a felépülésben és a műtét utáni teendőkben is lehetnek különbségek. Éppen ezért nem elegendő kizárólag egy ismerős tapasztalatára vagy a kezelés elnevezésére hagyatkozni: az egyéni adottságokat az alkalmassági vizsgálat tisztázza.

    Mit mondjunk el a szemésznek a vizsgálat előtt?

    A konzultációra érdemes átgondolni, mikor és milyen körülmények között jelentkeznek a szempanaszok. Fontos információ lehet a visszatérő viszketés, a könnyezés, a váladékozás, a szemhéjak gyulladása, illetve az, ha a kontaktlencse az utóbbi időben kényelmetlenné vált. Akkor is beszéljünk a korábbi tünetekről, ha a vizsgálat napján éppen panaszmentesek vagyunk. A műtéti felméréshez a jelenlegi és a korábbi szemészeti problémák is hozzátartoznak.

    A rendszeresen vagy időszakosan használt gyógyszereket és szemcseppeket ugyancsak jelezni kell, beleértve a vény nélkül vásárolt készítményeket is. Vigyük magunkkal a korábbi szemészeti leleteinket és a szemüvegünket; a szemész számára az is lényeges, változott-e a dioptriánk az elmúlt időszakban. A gyógyszerallergiáról, korábbi szemműtétről vagy szemsérülésről se feledkezzünk meg.

    Miért nem elég a dioptriaszám?

    Az alkalmassági vizsgálat célja nem pusztán annak megállapítása, hogy mekkora korrekcióra lenne szükség. A szaruhártya vastagsága, a fénytörés stabilitása, a könnytermelés és az esetleges szembetegségek egyaránt befolyásolhatják, hogy javasolható-e a beavatkozás. A szemhéjszéli gyulladás vagy a szemszárazság ezért nem mellékes körülmény.

    A szemszárazság külön figyelmet érdemel: LASIK-kezelés után a már meglévő panaszok súlyosbodhatnak, és olyanoknál is kialakulhat szárazszem-panasz, akik korábban nem tapasztalták. A konzultáción a várható előnyök mellett a kockázatokat is át kell beszélni, például a fényudvarok vagy az éjszakai látási nehézségek lehetőségét. Arról is fontos reális képet kapni, hogy bizonyos helyzetekben a műtét után is szükség lehet szemüvegre.

    Az alkalmassági vizsgálat tehát nem egyszerű formaság, és nem jelent automatikus műtéti javaslatot. A megfelelő döntéshez annak is ki kell derülnie, milyen alternatívák állnak rendelkezésre, és a várható eredmény hogyan viszonyul a páciens elvárásaihoz.

    A felkészülést az időpontfoglalásnál kezdjük

    Kontaktlencse-viselőként már a vizsgálat egyeztetésekor kérdezzünk rá, mennyi időre kell szemüvegre váltani. A kontaktlencse átmenetileg befolyásolhatja a szaruhártya alakját, ami pontatlan mérésekhez vezethet. A szükséges szünet a lencse típusától is függ, ezért mindig a vizsgálóhely személyre szabott előírását kövessük.

    A visszatérő allergiás időszakot és az aktuális szempanaszokat az időzítés megbeszélésekor is jelezzük. Ne abból induljunk ki, hogy egy adott hónap mindenkinek megfelelő: a szem állapota és a kezelőorvos értékelése legyen meghatározó. A tervezéshez a felépülés, az előírt szemcseppek használata és a kontrollvizsgálatok időigénye is hozzátartozik.

    Költségtervezés: a teljes folyamatot nézzük

    A pénzügyi tervezéshez a lézeres látásjavító kezelések díjai adhatnak kiindulópontot. Az összehasonlításnál ellenőrizzük, hogy a feltüntetett összeg egy vagy két szem kezelésére vonatkozik-e, külön fizetendő-e az alkalmassági vizsgálat, és hány kontrollt tartalmaz az ár. Az esetleges kedvezmények feltételeit és érvényességét is érdemes megnézni, nem csupán a kiemelt összeget.

    A saját költségvetésben az utazásnak, a szükséges készítményeknek és a munkából való esetleges kiesésnek is hagyjunk helyet. A legolcsóbb vagy a leggyorsabbnak ígért eljárás helyett először azt kell tisztázni, melyik megoldás javasolható az adott szemészeti állapot mellett. A döntés alapja az alkalmasság és a megértett előny–kockázat mérleg legyen, ne egy akció határideje.

    A cikk általános tájékoztatást nyújt, nem helyettesíti a szemészeti vizsgálatot és az egyéni orvosi javaslatot.

  • Bundibugyo-vírus okozta Ebola-betegség – Kongói Demokratikus Köztársaság

    Magyar nyelvű automatikus fordítás WHO-forrás alapján.

    A legutóbbi, 2026. augusztus 14-én közzétett járványügyi hír óta a járvány 54-ről 60 egészségügyi zónára terjedt ki. Az érintett tartományok száma az ország 26 tartományából hat: Bas-Uélé, Haut-Uélé, Ituri, Észak-Kivu, Dél-Kivu és Tshopo. A legutóbbi frissítés óta további hat egészségügyi zóna jelentett eseteket – Ganga és Viadana egészségü…

    WHO risk assessment

    2026. augusztus 14-én a WHO újraértékelte a BVD-járvány kockázatát, hogy figyelembe vegye az újonnan rendelkezésre álló információkat. A Kongói Demokratikus Köztársasággal szárazföldi határon osztozó országokra vonatkozó kockázatot elkülönítették az Afrikai Régió más országaira vonatkozó kockázattól. A kockázat a Kongói Demokratikus Köztár…

    WHO advice

    A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a WHO nem javasol semmilyen, az érintett országokba irányuló utazást vagy az azokkal folytatott kereskedelmet korlátozó intézkedést. A WHO továbbra is szorosan nyomon követi, és szükség esetén ellenőrzi az eseménnyel kapcsolatos utazási és kereskedelmi intézkedéseket. A frissített T…

    Forrás: WHO Disease Outbreak News

    Az oldal tájékoztató jellegű, nem minősül orvosi tanácsnak vagy diagnózisnak.

  • Bundibugyo vírus okozta Ebola-betegség – Kongói Demokratikus Köztársaság

    Magyar nyelvű automatikus fordítás WHO-forrás alapján.

    A Bundibugyo vírus okozta megbetegedés (BVD) járványa a Kongói Demokratikus Köztársaságban intenzív terjedési szakaszban van. Ez az országban valaha jelentett legnagyobb Ebola-járvány, és gyorsabban terjed, mint bármely korábbi Ebola-járvány. A járványt egyre inkább az egymással összekapcsolódó földrajzi gócokon belüli tartós terjedés jellemzi. Kezdeti…

    WHO risk assessment

    2026. június 6-án a WHO újraértékelte a BVD-járvány kockázatát, hogy figyelembe vegye az újonnan rendelkezésre álló információkat, és összhangba hozza azt a WHO ideiglenes ajánlásaival. A kockázat azon országok esetében, amelyek szárazföldi határon osztoznak olyan országokkal, ahol dokumentálták a Bundibugyo vírus kimutatását, a Kongói Demokratikus Köztársasággal és…

    WHO advice

    A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a WHO nem javasolja az érintett országokba irányuló utazás vagy az azokkal folytatott kereskedelem korlátozását. A WHO továbbra is szorosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén ellenőrzi az ezzel az eseménnyel kapcsolatos utazási és kereskedelmi intézkedéseket. További i…

    Forrás: WHO Disease Outbreak News

    Az oldal tájékoztató jellegű, nem minősül orvosi tanácsnak vagy diagnózisnak.

  • Mit tanított a világjárvány az iskolák és irodák működéséről?

    Mit tanított a világjárvány az iskolák és irodák működéséről?

    A COVID–19 világjárvány egyik napról a másikra változtatta meg azt, amit addig természetesnek gondoltunk az iskolákban és a munkahelyeken. Tantermek ürültek ki, irodák álltak át távmunkára, megbeszélések kerültek az internetre, és sok olyan szervezetnek kellett gyorsan új működési rendet kialakítania, amely korábban erre egyáltalán nem készült.

    A járvány egyik fontos tanulsága éppen az lett, hogy egy intézmény működésének fenntartásához nem elegendő azt tudni, hogyan dolgozunk normál körülmények között. Arra is szükség van, hogy legyen terv arra az esetre, ha egyik napról a másikra megváltoznak a feltételek.

    Az iskola volt az egyik legnagyobb próbatétel

    A járvány idején különösen látványosan jelentkeztek ezek a problémák az oktatásban.

    Amikor az iskolák bezártak, rövid idő alatt kellett megoldani többek között:

    • a tananyagok eljuttatását a diákokhoz;
    • a tanárok és szülők közötti kommunikációt;
    • a feladatok kiosztását és visszaküldését;
    • az online oktatás technikai feltételeit;
    • azok támogatását, akiknek nem volt megfelelő digitális eszközük;
    • az iskolába történő későbbi visszatérés megszervezését.

    A digitális oktatás gyors fejlődése valószínűleg a pandémia egyik legtartósabb hatása marad. Ugyanakkor az is kiderült, hogy nem minden folyamat digitalizálható teljes egészében.

    A papír nem tűnt el a digitális oktatás mellett

    A járvány kezdetén sokan azt gondolhatták, hogy az online oktatás automatikusan a papíralapú tananyagok végét jelenti.

    A gyakorlat ennél összetettebb volt.

    Feladatlapokra, nyomtatott segédanyagokra, tájékoztatókra és különböző adminisztrációs dokumentumokra továbbra is szükség lehetett. Különösen fontos volt ez azokban a családokban, ahol nem állt minden gyermek rendelkezésére külön számítógép vagy megfelelő internetkapcsolat.

    Egy iskola működésének újraszervezése ráadásul jelentős adminisztrációval járhat. Új beosztások, tájékoztatók, szabályzatok és tananyagok készülhetnek, amelyek közül számos dokumentumot továbbra is ki kell nyomtatni.

    Ez egy kevésbé látványos, de fontos része a válsághelyzetekre történő felkészülésnek: az intézményeknek nemcsak digitális rendszerekből, hanem hétköznapi fogyóeszközökből is megfelelő készlettel kell rendelkezniük.

    Nem érdemes az utolsó pillanatban beszerezni az alapvető eszközöket

    Normál időszakban nem jelent komoly problémát, ha elfogy néhány csomag papír vagy egyéb irodai kellék. Egy rendkívüli helyzetben azonban egyszerre nagyon sok szervezet kezdhet ugyanazokból a termékekből nagyobb készleteket beszerezni.

    A COVID–19 első hónapjai jól megmutatták, hogy egy nemzetközi válság nemcsak egészségügyi, hanem logisztikai problémákat is okozhat.

    Az intézményi felkészülés része ezért az is, hogy az alapvető fogyóanyagokból rendelkezésre álljon egy észszerű tartalék. Ide tartozhat például a nyomtatópapír, a jegyzeteléshez szükséges eszközök, borítékok, címkék vagy más, rendszeresen használt kellékek.

    Ha egy iskola, iroda vagy más intézmény készleteit egyszerre kell feltölteni, az online irodaszer rendelés egyszerűbb megoldás lehet annál, mint amikor több különböző üzletből kell összegyűjteni a szükséges fogyóeszközöket.

    A cél természetesen nem a túlzott készletfelhalmozás. Inkább annak elkerülése, hogy egy váratlan helyzetben néhány hétköznapi, olcsó eszköz hiánya akadályozza a működést.

    Az irodákban ugyanez a probléma más formában jelentkezett

    A világjárvány alatt vállalatok milliói tértek át részben vagy teljesen otthoni munkavégzésre.

    A váltás sebessége sok szervezet számára korábban elképzelhetetlen lett volna.

    Laptopok kerültek az alkalmazottakhoz, gyorsan terjedtek a videokonferencia-rendszerek, felhőalapú szolgáltatások és digitális dokumentumkezelő megoldások.

    Közben azonban az irodai infrastruktúra egy része egyszerűen átköltözött az emberek otthonába.

    A munkavállalóknak továbbra is szükségük lehetett például nyomtatásra, jegyzetelésre, dokumentumok rendszerezésére vagy postázására.

    A járvány így nem feltétlenül megszüntette az irodai eszközök iránti igényt, hanem részben megváltoztatta azt, hogy hol használjuk őket.

    Mi történik, ha egyszerre kiesik a digitális rendszer is?

    A pandémiás felkészülés egyik legfontosabb elve, hogy lehetőleg ne létezzen egyetlen olyan rendszer, amelynek kiesése az egész működést megbénítja.

    Ez különösen igaz az informatikára.

    Az online oktatás és a távmunka idején az internetkapcsolat, a számítógépek és a felhőszolgáltatások alapvető infrastruktúrává váltak. Egy jelentősebb informatikai hiba, szolgáltatáskiesés vagy kibertámadás azonban éppen ezért sokkal nagyobb problémát okozhat.

    Bizonyos kritikus dokumentumok papíralapú változatának fenntartása emiatt ma sem feltétlenül idejétmúlt megoldás.

    Ilyen lehet például:

    • fontos elérhetőségi lista;
    • válsághelyzeti intézkedési terv;
    • telefonos kapcsolattartási rend;
    • intézményi alapeljárások;
    • szükséges nyomtatványok;
    • fontosabb oktatási segédanyagok.

    Ezek nem helyettesítik a digitális rendszereket, hanem tartalékot jelenthetnek arra az esetre, ha azok átmenetileg nem hozzáférhetők.

    A kommunikáció legalább olyan fontos, mint maga a védekezés

    A COVID–19 időszaka azt is világosan megmutatta, milyen gyorsan alakulhat ki információs bizonytalanság egy rendkívüli helyzetben.

    Egy iskola esetében a szülőknek tudniuk kell, hogy mikor van tanítás, hogyan történik a kapcsolattartás, honnan tölthetők le a feladatok, illetve milyen változások lépnek életbe.

    Egy munkahelyen ugyanez vonatkozhat a munkavállalókra.

    A jól működő válságkommunikáció ezért lehetőleg több csatornán zajlik. Az e-mail, honlap, belső kommunikációs rendszer és telefon mellett bizonyos helyzetekben továbbra is szerepe lehet a kihelyezett vagy átadott nyomtatott tájékoztatóknak.

    A következő járvány nem biztos, hogy ugyanolyan lesz

    A pandémiás felkészülés egyik nehézsége, hogy nem lehet pontosan előre megmondani, milyen lesz a következő komolyabb járványhelyzet.

    Más lehet a kórokozó terjedési módja, a veszélyeztetett korosztály, a betegség súlyossága vagy akár az az időszak is, ameddig különleges intézkedésekre van szükség.

    Éppen ezért a felkészülésnek nem egyetlen konkrét forgatókönyvre kell épülnie.

    Sokkal hasznosabb olyan szervezeteket kialakítani, amelyek gyorsan alkalmazkodnak:

    • az alkalmazottak otthonról is hozzáférnek a szükséges rendszerekhez;
    • az intézmény többféle kommunikációs csatornát használ;
    • vannak tartalék informatikai és hagyományos megoldások;
    • az alapvető eszközökből rendelkezésre áll megfelelő készlet;
    • világos, hogy rendkívüli helyzetben ki milyen döntésért felel.

    A hétköznapi dolgok jelentősége válsághelyzetben derül ki

    Egy járványra való felkészülés kapcsán elsősorban egészségügyi intézkedésekre, gyógyszerekre, oltásokra vagy kórházi kapacitásra gondolunk.

    Ezek természetesen összehasonlíthatatlanul fontosabb kérdések.

    A társadalom működését azonban rengeteg kisebb rendszer együtt tartja fenn. Iskolák, önkormányzatok, vállalkozások és hivatalok akkor tudnak alkalmazkodni egy rendkívüli helyzethez, ha a hétköznapi működés feltételeit is sikerül biztosítani.

    A COVID–19 egyik tanulsága éppen az volt, hogy válsághelyzetben olyan hétköznapi dolgok is hirtelen fontossá válhatnak, amelyek meglétét normál körülmények között szinte észre sem vesszük.

    Egy működő laptop, stabil internetkapcsolat, egy csomag nyomtatópapír vagy egy pontosan összeállított kapcsolattartási lista önmagában nem old meg egy járványhelyzetet. Egy jól felkészült intézmény működéséhez azonban ezekre is szükség lehet.

  • Súlyos COVID után egy évig magasabb lehet a szív-érrendszeri kockázat

    Egy 2025 októberében megjelent Scientific Reports-tanulmány szerint a súlyos COVID-19-en átesett, intenzív osztályon kezelt betegek körében az akut fertőzés után is fokozott figyelmet érdemelhet a szív-érrendszeri állapot követése.

    A franciaországi Strasbourg Egyetemi Kórház kutatói a járvány első hullámában, 2020 márciusa és májusa között kórházba került COVID-betegek adatait elemezték. A végső elemzésbe 332 beteg került: közülük 132-en intenzív osztályon, 200-an hagyományos kórházi osztályon kaptak kezelést. A kutatók 12 hónapon át követték a betegeket, és a súlyos szív-érrendszeri eseményeket vizsgálták, például a stroke-ot, az akut szívelégtelenséget, a szívinfarktust és a szív-érrendszeri halálozást.

    Az eredmények szerint az intenzív osztályon kezelt csoportban az első évben jelentősen magasabb volt a súlyos szív-érrendszeri események kockázata. A kockázati arány a súlyozott elemzésben 16,2 volt a hagyományos osztályon kezelt betegekhez képest. Különösen a stroke és az akut szívelégtelenség kockázata emelkedett: a stroke esetében 12,1-es, az akut szívelégtelenségnél 14,5-es kockázati arányt találtak.

    A legtöbb esemény a fertőzést követő első három hónapban történt, de a kutatók egyéves időtávon is találtak szív-érrendszeri szövődményeket. A többváltozós elemzésben az intenzív osztályos kezelés, a dohányzás és a perifériás verőérbetegség szerepelt önálló kockázati tényezőként.

    A tanulmány fontos korlátja, hogy egyetlen központ adataira épült, és a járvány első hullámát vizsgálta, amikor a kezelési protokollok és a lakosság immunológiai helyzete is eltért a későbbi időszakoktól. Ezért az eredményeket nem lehet automatikusan minden mai COVID-esetre kiterjeszteni.

    A gyakorlati üzenet mégis fontos: a súlyos COVID-19 nem feltétlenül ér véget a kórházi elbocsátással. Azoknál, akik intenzív osztályos ellátásra szorultak, különösen indokolt lehet a későbbi szív-érrendszeri kontroll, a rizikófaktorok kezelése és a panaszok komolyan vétele.

    Forrás:
    Scientific Reports: Long-term cardiovascular complications in COVID-19 survivors according to disease severity.

  • 20%-kal alacsonyabb demenciakockázatot találtak az övsömör elleni oltást kapóknál egy természetes kísérletben

    Egy 2025-ben, a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint az övsömör elleni oltás összefügghet a demencia későbbi kockázatának csökkenésével. A vizsgálat különlegessége, hogy nem egyszerű megfigyeléses összehasonlításról volt szó, hanem egy úgynevezett természetes kísérletről.

    A kutatók a walesi oltási program bevezetését használták ki. Az övsömör elleni vakcina jogosultságát egy pontos születési dátumhoz kötötték: akik közvetlenül a határnap után születtek, jogosulttá váltak az oltásra, akik néhány nappal korábban, azok nem. Így két, életkorban és társadalmi jellemzőkben nagyon hasonló csoportot lehetett összehasonlítani, amelyek között az egyik legfontosabb különbség az oltási jogosultság volt.

    A vizsgálat elsődleges elemzése 282 541 felnőtt adatait használta. A hétéves követési idő alatt 35 307 új demenciadiagnózist azonosítottak. A kutatók azt találták, hogy az övsömör elleni vakcina tényleges felvétele 3,5 százalékpontos abszolút csökkenéssel járt az új demenciadiagnózis valószínűségében, ami körülbelül 20%-os relatív kockázatcsökkenésnek felelt meg.

    Az eredmény azért figyelemre méltó, mert a demencia megelőzésében jelenleg kevés igazán hatékony eszköz áll rendelkezésre. A kutatás azonban nem jelenti azt, hogy az övsömör elleni oltás önmagában „demencia elleni vakcina” lenne. A szerzők is hangsúlyozzák, hogy az eredményeket más populációkban és más adatforrásokon is meg kell erősíteni.

    Fontos korlát, hogy a vizsgálat a korábbi, élő, gyengített övsömör elleni vakcinára vonatkozott. Több országban ma már más típusú, rekombináns oltást alkalmaznak, ezért további kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy az újabb vakcinák esetében is megfigyelhető-e hasonló hatás.

    A tanulmány mindenesetre újabb példája annak, hogy a fertőzések, az immunrendszer és az idegrendszeri betegségek kapcsolata sokkal szorosabb lehet, mint korábban gondoltuk.

    Forrás:
    Nature: A natural experiment on the effect of herpes zoster vaccination on dementia.